Paraszt wellness. Ezzel a szóval hirdeti magát a méltán híres Gömörszőlős, ahol az Ökológiai Intézet szervez Paraszt Wellness címen programokat.
A szó tökéletesen leírja a mai világ minden furcsaságát. Ami egykor izzasztó és fárasztó munka volt, az ma a városi ember számára kikapcsolódás, felüdülés, és hogy egy modern szót is használjunk: rekreáció.
Nem csupán divatjelenségről van szó. A mai modern ember olyan mértékben elszakadt a természettől, és a természetben végzett fizikai munkától, hogy az, ami egykor a létfenntartás érdekében végzett (kényszer) cselekvés volt, az mára feltöltődéssé vált. Elszakadás a modern ember mindennapi stresszes életétől.
Hogy pontosabban lássuk mit is jelent a rekreáció, álljon itt a rekreáció jelentése:
„Rekreáció a szabadidőben, a tevékeny pihenés érdekében végzett minden olyan kulturális, társas, játékos és mozgásos tevékenység, melyet a napi fő elfoglaltság által okozott fáradtság, feszültség feloldása, a testi-lelki-szellemi teljesítőképesség helyreállítása, fokozása érdekében tesz az ember"
És lássuk, hogy milyen tevékenységet ajánl az Ökológiai Intézet Paraszt Wellness néven:
Munkák a biogazdaságban, állatgondozás (oltás, etetés, fejés, stb), metszés, ültetés, kaszálás, komposztálás a gyakorlatban, sajtkészítés, kenyérsütés. A sort lehetne folytatni, de talán ennyi is elegendő annak illusztrálására, hogy egy irodai dolgozó számára ezek a munkák valódi feltöltődést jelenthetnek.
Nem véletlen, hogy az utóbbi évtizedben, a fiatalok, és középkorúak, ha nem is tömegesen, de egyre nagyobb számban „vonulnak ki” a városból vidékre, hogy olyan életet éljenek, ami különbözik a technicizált és mesterséges környezettől és modern életformától.
A kísérletek széles spektrumon mozognak. Vannak, akiknek elegendő egy kertváros-falusi ingatlan, némi veteményeskerttel, de van olyan is, aki egészen a bronzkori körülmények megteremtését tűzik ki célul.
A kivonulás célja is változó. Van, aki az egészséges életmódra törekszik, van, akit a zöld gondolatok visznek ki. Mások a modern civilizáció elutasításából fakadóan adja fel a városi létet, de nagyon sokan egyszerűen a gyermekeik számára szeretnének élhető gyermekkort biztosítani.
Nagy kérdés, hogy ez a jelenség marginális jelentőségű marad, azaz a társadalom szűk szeletének igénye, vagy egy sokkal mélyebb emberi igény megjelenésének csíráit látjuk? Már a 20. század elején számos szerző írt az elidegenedésről, és a technológia központú társadalmak veszélyeiről.
Kérdés, hogy az ember alkalmazkodik-e a mai világhoz, és életformához, vagy a feltételezett emberi igény a természeti környezet iránt elmozdítja-e társadalmunkat egy élhetőbb, zöldebb, fenntarthatóbb, és az emberi lét gyökereihez talán közelebb álló létforma felé.
A választ nem tudom. A jelek vegyesek. Egyrészt ott van az IPhone mánia, a globalizáció és a multinacionális cégek előrenyomulása, másrészt a sorakozó komposztládák, az emberekben felbizsergő elégedetlenség és céltalanság jelen életformájuk láttán. A jövő talán rajtunk múlik. A mi döntéseinken. Nincs eldőlve, ingadozik. Rajtunk áll, hogy mely forgatókönyv valósul meg.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
midnight coder 2015.08.11. 10:01:31
Serrin 2015.08.11. 10:30:15
Ez általában a gimnázium kezdetéig tart, mert az helyben nincs (vagy csak nem elit) és napi 2x1,5 buszozás meg megöli a magánéletet, pihenést és minden mást.
Boka1 2015.08.11. 14:00:38